česky  english  magyarul 

Részletes keresés
figyelmeztetés a cikkre Nyomtatni Decrease font size Increase font size

A Cseh Köztársaság Nagykövetsége épületének (Budapest, Rózsa u. 61.) története

A „Csehszlovák Köztársaság Küldöttségi Hivatala” első budapesti székhelyét 1918-ban a volt császári–királyi osztrák delegáció épületében bérelték ki, az Akadémia utca 17. szám alatt. A csehszlovák-magyar diplomáciai kapcsolatok tervezett további normalizációjával kapcsolatban ráadásul szükségessé vált egy új, megfelelő székhely kiválasztása a jövendő Csehszlovák Köztársaság Nagykövetsége számára. Ezzel a céllal 1920-ban elkezdték a megfelelő épület intenzív keresését. Többek között az Andrássy út 109., a Lendvay utca 5. vagy az Eötvös utca 11/b. szám alatt található épületek esetleges megvásárlásának kérdését is vizsgálták.

Végezetül a gróf Zichy palotájára (Rózsa utca 61.) esett a választás. A palotát 19. század végén Kovács Frigyes építész építette. A ház Zichy-család lakhelye volt, és reprezentatív célokat is szolgált. Az épület az évek folyamán többször váltott tulajdonost, többször át is építették. Rövid ideig kaszinó is működött benne. 1910 körül a házat a Budapesti Művészeti Egyesületnek adták el, és létrehozták itt a Művészház Egyesületet. A Művészház Egyesület működése idején ráépítették az épületre a második emeletet. Érdekes az is, hogy a második szint – a telekkönyv szerint – 1937-ig csak művészeti célokat szolgálhatott, lakásként ezt az emeletet nem használhatták.

A palota utolsó gazdája, mielőtt eladták volna a csehszlovák államnak, a Clubház A. G. Ingatlantársaság volt. Az adásvételi szerződést 1922. június 22-én írták alá. A szerződést csehszlovák részről az akkori első magyarországi csehszlovák nagykövet, Hugo Vavrečka. (a Cseh Köztársaság volt elnökének, Václav Havelnek anyai nagyapja.), a két világháború közötti időszak egyik legjelentősebb csehszlovák diplomata írta alá. A vételár 25 millió magyar korona volt. 1923–1925 között az épület ismét komplex átalakításon ment át; többek között megszüntették az első emeleti színháztermet (10x25 m) és az objektumban berendezték a nagykövet reprezentatív lakását.

A csehszlovák-magyar diplomáciai kapcsolatok megszakítása után (1939) a külképviseletet megszüntették. A palota berendezését részben Prágába szállították, részben eladták, részben átadták a német nagykövetségnek. Az 1944/45. év fordulóján, a háborús események következményeképpen az épület jelentősen megsérült.

1945-ben került sor az épület csehszlovák tulajdonba való visszatérítéséről szóló tárgyalásokra. Miután ez meg is történt, a szükséges javításokat követően a palota újra a Csehszlovák Nagykövetség székhelye lett. A későbbiekben a nagykövetség a Stefánia út 22-24. szám alá költözött, a Zichy-palota pedig a Csehszlovák Kereskedelmi Kirendeltség székháza lett. Csehszlovákia szétválása (1993) után az épület a Cseh Köztársaság tulajdonába került, és 1997-től a Cseh Köztársaság Budapesti Nagykövetségének székházaként működik. 1995-ben kezdték meg az épület nagyszabású rekonstrukcióját az eredeti tervek nyomán. Az átalakítást 1997-ben fejezték be, ezt követően pedig az objektumba ismét a Cseh Köztársaság Budapesti Nagykövetsége költözött.

Az épületben működik a budapesti Cseh Centrum  és a Czech Trade is.